Az Európai Bizottság 220 millió eurót (mintegy 79,2 milliárd forint) bocsát rendelkezésre a koronavírussal fertőzöttek tagállamok közötti áthelyezésének finanszírozására - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este a videókonferenciás EU-csúcs után.
Videokonferencia keretében egyeztetett visegrádi partnereivel, majd az Európai Tanács tagjaival Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a koronavírus-járvány elleni védekezésről - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, hozzátéve: a résztvevők határozottan elítélték a franciaországi iszlamista merényleteket.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Mivel Belgiumban és Németországban is erős a koronavírus-járvány második hulláma, ezért az EU soros elnökségét vivő németek úgy döntöttek, hogy csak az unió működőképességének fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos témákról és a járványkezelés koordinálásáról lesznek ezentúl személyes találkozók, így a legtöbb eseményt online, videókonferencián rendezik meg – közölte a német soros elnökség szóvivője.
Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.
Egészen érdekes sztori kerekedett azután, hogy az Európai Bizottság elnöke múlt csütörtökön délután sietősen távozott az EU-csúcsról, miután kiderült, hogy egyik közeli munkatársa koronavírusos lett; és mindössze percekkel azelőtt, hogy neki kellett volna tájékoztatnia az állam- és kormányfőket a Brexit aktuális állásáról.
Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata világosan rögzítette, hogy nem engedhet az unió a stratégiai érdekeiből a briteknek még akkor sem, ha ez a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexithez vezet, így az EU27 kimondta, hogy elsősorban a briteknek kell engedniük, ha meg akarnak állapodni. Ehhez képest a britek azt vetik az EU szemére, hogy így nem lehet tárgyalni, hogy csak az egyik fél engedjen, így a hétfői híráramlás ismét arról szól, hogy mindkét fél a másiktól várja az első nagy engedményt a vitás kérdésekben.
Elhagyta a csütörtök kora délután kezdődött uniós csúcstalálkozót és önkéntes karanténba vonult Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután arról értesítették, hogy egy egyik munkatársa koronavírus-tesztje pozitív eredményt mutat - erről maga az uniós bizottság elnöke számolt be Twitter-oldalán közzétett üzenetében.
Az Európai Unió még az év vége előtt kereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal, de nem minden áron - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnaposra tervezett tanácskozására érkezve csütörtökön. Mindezt azután mondta, hogy tegnap videókonferencián tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel, aki eredetileg a mai határidőt jelölte meg magának és kormányának a megegyezésre, így most az EU-csúcsról szivárgó jelzésekre vár, hogy eldöntse: akar-e tovább tárgyalni az EU-val és milyen keretek között.
Az Európai Unió tiltott vegyifegyver-használat miatt korlátozóintézkedéseket vezetett be hat ember és egy szervezet ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében - közölte az Európai Unió Tanácsa csütörtökön. Oroszország válaszolni fog az Európai Unió által a Navalnij-ügy miatt bevezetett szankciókra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Boris Johnson brit miniszterelnök közölte az Európai Unió vezetőivel, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet eredményeinek ismeretében dönt az Egyesült Királyság és az unió jövőbeni kapcsolatrendszerét érintő további brit lépésekről.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
A koronavírus-járvány kitörése óta ma tartottak először Luxemburgban uniós külügyminiszteri tanácsülést, amelyen a fehérorosz helyzetről is állásfoglalást fogadtak el. Eszerint készek a külügyminiszterek tovább bővíteni azt a 40 fős listát, és akár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt is felvehetik rá, akik ellen már beutazási és vagyonbefagyasztási szankciókat rendeltek el az október eleji Európai Tanács ülésen.
Az Európai Parlament mai ülésén megszavazta, hogy a korábbi 40 százalék helyett 60 százalékkal kellene csökkenteniük az EU országoknak az üvegházhatású kibocsátásaikat 2030-ig. A képviselőket megosztotta a javaslat, de mindenképpen győzelemnek könyvelhető el a Zöldek, Szocialisták és Demokraták, valamint a Megújuló Európa számára.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács rábólintott a Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő által a visegrádi csoport (V4) nevében javasolt, Fehéroroszországnak szánt "új Marshall-tervre" - közölte pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.
Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
